Mikor éri meg kiszervezni az IT üzemeltetési munkákat?

2020.02.06.

Szinte hetente mondom el az indokokat, hogy miért és kinek éri meg kiszervezni az IT üzemeltetési feladatokat, ezért inkább összeszedtem egy bejegyzésbe. Míg külföldön ez már egy bevett módszer, itthon még a home office is egy csodafaktornak számít. Pedig rengeteget nyerhet vele a megbízó, és nem csak anyagilag.

Az IT üzemeltetés és Fönícia

Több paramétert is érdemes megvizsgálni. Legyünk reálisak, és kezdjük az anyagi részével, hiszen itthon a kis- és közepes cégek nagy részénél az anyagiak miatt nincs főállású rendszergazda. Vagy ha van, akkor jellemzően alulfizetett, minek következtében alul motivált is. Bizonyos feladatszintig egy vállalkozói díj jóval alacsonyabb, mint egy főállású rendszergazda teljes bérköltsége, ergo azt hiszem ezt a részét felesleges túlbeszélni.

A vegyes modell

A kiszervezésnek nem kell feltétlen a főállású poszt rovásra menni. Alkalmazhatjuk vegyesen a kettőt.

  • ha már egynek sok, de kettőnek még kevés a munkamennyiség, akkor arányosan el lehet osztani a feladatokat: az azonnaliakat a belsős, míg a “ráér” munkákat a külsős végzi el.
  • ha csak egy belsős van, akkor mindenképpen ajánlott lehet egy backup személy, aki a fentihez hasonlóan levesz terhet a főállású dolgozóról, és helyettesíti őt, ha szabadságon, vagy betegállományban van.
  • ha nem találunk újabb munkaerőt (mert nincs olyan szaktudással, amire szükségünk van; vagy mondjuk a bérezés csak egy juniort enged meg épp, de többre van szükség).
  • ha elvállal a cég egy project munkát, amit az átadás után már nem fog üzemeltetni, de tervezni és kiépíteni szükséges. Ilyen feladatoknál esetleg kapacitáshiány van, vagy részfeladatokhoz extra kompetenciák kellenek.

És még számos példát fel lehetne hozni. A vegyes modell lehet hosszútávú, vagy akár fix időtartamú is.

Munkaidő, távoli munkavégzés

Vajon hány kis-közepes cég alkalmaz főállású könyvelőt? Vagy adatvédelmi szakértőt? És mondjuk takarítót? A fentiekkel jellemzően mindenki ki van békülve, nem várják el tőlük, hogy külső szolgáltatóként napi 8 órát üljön ott. A feladatuk időszakos, vagy legalábbis nem igényel folyamatos jelenlétet.

Így van ez az IT üzemeltetéssel is. Van az a mondás, miszerint a rendszergazda akkor teszi jól a dolgát, ha nem veszik észre, hogy van, nem kell óránként riasztanunk valami hiba miatt. Egy bizonyos feladatszintig a rendszergazda nem fogja tevőlegesen is végigdolgozni a 8 óráját. Akkor van szükség főállású rendszergazdára, ha ehhez az értékhez közelítünk, addig viszont csak az idejét veszi meg a munkaadó, nem a szaktudását.

A kapcsolattartásra ma már számos eszköz van, melyeket nagyvállalatok is sikerrel alkalmaznak más országbeli irodáikkal. Nem ritka eset, hogy a rendszergazda csapat egy távoli földrészen dolgozik, míg mondjuk a sales onnan több ezer km-re. És mégis működik a cég.

web konferencia, webinar

Feladatok kalkulálása

Kisebb rendszerek esetén jól leírt csomagokat lehet ajánlani, melyek havi keretet tartalmaznak a munkavégzésre, ezzel jól tervezhetővé válik az üzemeltetés költsége. De még nagyobb és bonyolultabb rendszereknél is jól tervezhető a havidíj (egyáltalán nem ritka jelenség a 60-100 cloud instance-os ügyfél). Mindkét esetben 24 órás monitorozás alatt állnak a gépek, így a rendszergazda akkor avatkozik be, amikor szükséges. Sokszor hamarabb tudja a hibát, mint hogy azt a felhasználók érzékelnék (és a legtöbbször nem is érzékelik, mert időben javításra kerül). Ugyanígy a tervezett feladatok is jól kalkulálhatóak, és nem egy rosszkedvű, alul motivált alkalmazottat fog látni a megbízó, mikor például egy éjszakai karbantartást kell elvégezni.

Ma már a legritkább eset az, hogy a cégek helyi szervereket üzemeltetnek, vagy hogy ne lehetne biztonságosan elérni kívülről az esetleges belső eszközöket. Azaz a technológia adott ahhoz, hogy távoli munkavégzéssel elvégezhető legyen a feladatok nagy hányada. Visszacsatolva az anyagi részhez, tehát spóroltunk egy irodát, ahova beültethetünk olyan munkavállalókat, akiknek a termelésben nagyobb szerepe van (ergo nagyobb nyereséget könyvelhet el a megbízó).

Nagy a rendszerem, több ember is kell

Tisztázzuk: nem a rendszer mérete fogja megszabni, hogy hány főt kell főállásban alkalmazni, vagy külsősként megbízni. Nagyon sokat számít a cégprofil. Még fejlesztő cégeknél sem evidens, hogy az üzemeltetést belsősre bízzák. Ők fejlesztenek, a vele járó üzemeltetés egy szükséges plusz. Ha nem ez a fő profil, csak mondjuk kísérőszolgáltatás, akkor az első pontra ismét visszacsatolva: két vállalkozó havidíja minden bizonnyal még mindig kifizetődőbb, mint 2 főállású rendszergazda teljes bérköltsége. Hangsúlyozom még egyszer, hogy az így felszabaduló összegeket csak akkor szabad megspórolni, hogy ha az üzemeltetés nem a főtevékenység.

Majd a vezetőfejlesztő megoldja

Nem egyszer találkoztam már olyannal, hogy tévhitekben éltek cégvezetők. Ezek után szoktak felállni az ügyesebb munkavállalók, akiknek a hátára tették még ezt a púpot is (ez nem elmélet, több ilyen rendszert is vettem már át, és jellemzően mind siralmas állapotban volt, tele szakszerűtlen megoldásokkal). Mert hát OK, hogy ügyes, de nem ez a szakmája (egy fejlesztőt ilyenért elveszteni nem jó ómen).

Gányolás.

Az üzemeltetés egy szakma, naprakésznek kell lenni:

  • a legfrissebb IT Security trendekkel, sérülékenységekkel
  • üzemeltetési módszertanokkal
  • egyes elemek milyen performancia javulást, vagy romlást eredményezhetnek
  • az adataink hogyan fognak biztonságban megmaradni és minél hamarabb újra elérhetővé válni egy összeomlás esetén
  • hogyan lesz a rendszerünk hibatűrő, magas rendelkezésre állású.
  • stb.

Megyünk a felhőbe

Egyszer egy kollégám mondta, hogy a felhővel vigyázni kell, ne hogy ködösítés legyen belőle. Ez bizony egy találó mondat. A felhős üzemeltetés nem váltja ki a rendszergazdát/DevOps-ot. Ha mindenféle optimalizáció és hozzáértés nélkül állunk neki felhőzni, bizony a végén magas lesz a számla. Ha valamit erőből kell megoldani, annak a legkedvesebb felhőszolgáltató is el fogja kérni az árát. Drága a processzoridő a fellegekben.

Nagyon jó példa, egy ügyfél egy neves szolgáltatónál bérelt erőforrást, természetesen rendszergazda nélkül. A havidíjak nagyon gyorsan felemelkedtek, még mindig nem volt olyan performanciájuk, ami elégséges lenne, és hát anyagilag is terhelő volt ez még akkor nekik. Ebben az időszakban hívtak meg, hogy optimalizáljam a rendszert. A szoftverkomponensek rendes hangolásával, beállításával, és a fejlesztők felé történt javaslatok kivitelezését követően a terhelés máris a felére esett vissza. Igen, a felhős havidíj is követte ezt az esést. Nem egyedi eset, gyakorlatilag nincs olyan rendszergazda az országban, akinek ne lenne egy zsákkal ilyen sztorikból.

Elbizonytalanodtál? Tegyük helyére a dolgokat!

Nincs két egyforma cég, nincs két egyforma rendszer, nincs két egyforma kód (kivéve, ha másolták a netről). Lehetséges, hogy a kiszervezés lesz a megoldás a cégednek, de az is lehet, hogy neked inkább főállású csapat kell. Nem fogok hazudni, bármelyik is lesz az üdvözítő, meg fogom mondani.